- Eszetlen gyerek!- mondta ma a nagymamám eszperente nyelven. Igen, a címzett én voltam, és a kezeim, de főleg a sebeim. Én pedig, mint a csibész a suliban, aki betörte az ablakot, magyarázkodni kezdtem. Hát nagyi az úgy volt…-kezdtem- hogy találtam az egyetemen egy bokszzsákot, ami szerintem az iskola leghasznosabb tárgya a kávéautomata után. Kár, hogy a hallgatók nem sűrűn járnak testnevelés órára, és talán nem is tudnak szegény zsák létezéséről. Pedig micsoda feszültség-levezetés ZH-k előtt, után, és közben, a lehetőséget mégsem használják ki. Bátran merem ezt mondani, mert a zsák olyan kemény volt, mint az egyhetes tejbetégla (az, amit anyukám tejbegríz néven szokott csinálni egy évben egyszer), sokkal keményebb, mint az én itthoni zsákom. A jós szándék vezérelt, mikor elkezdtem ütni, hiszen arra teremtetett, hogy ütve legyen, és bennem amúgy is túltengett az energia, így kellemes negyed órát töltöttünk együtt. Csak később vettem észre, hogy ez nyomot hagyott bennem (remélem, benne is). Szóval véletlen volt az egész.

- Véletlen, a fenét!- mondta nagyi és a gyógyszeres fiókhoz sietett. Elővett húszféle krémet, és azokból rákent ötven réteget a kezemre, alig bírtam el, a bicepszem biztosan erősödött, ahogy a krémtornyot végigcipeltem a lakáson. De ennyi volt a napi sport, hiszen utána le kellett gyűrnöm 3 dinnye méretű muffint, nem mintha nehezemre esett volna. De az utána következő túrós palacsinta és a mézédes szőlő azért több volt a soknál. Hogy vigyázzon így az ember az alakjára, ha ilyen csoda nagyija van?

Arra is rájöttem, hogy a sebek akkor fájnak a legjobban, mikor gyógyulnak. Ezt akár képletesen is érthetitek. És talán tényleg igaza volt a nagyinak abban, hogy nem véletlen volt. Az én tehetetlenségem miatt: egyszerűen nem tudok mit kezdeni az energiával. Hová kell azt elpakolni, ha sok van belőle? Már tele minden szekrényem. Ha nem fáj, akkor is fájnia kell? Nem tudom, mennyire van szükségem a fájdalomra, de örülnék, ha többet nem is találkoznék vele: nem túl barátságos beszélgetőtárs…

• andreethota | Címkék: 8, napon, túl